Félhet a kutya sötétben?

 

Félhet-e a kutya sötétben?

Hihetetlennek tűnik, hogy egy olyan jószág, amely sokkal jobban lát ssötétben, mint az ember éjszaka félne. Márpedig előfordul.

Azt nem mondom, hogy minden második kutyával, de sajnos megesik az ilyen.

Saját kutyánkkal is tapasztaltuk.

Csöpi kutyánk jó ideje egy leválasztott területen aludt a hálószobában. 

Nem, mintha ez lett volna szívem vágya, de bárhová máshol helyeztük volna el lakáson belül - annak a szomszédok - és persze mi - láttuk volna kárát. 

Egész sokáig jól működött a dolog. Este 10 körül bezártuk - világítás semmi, tv kikapcs...., reggel 5-1/2 6 körül ébresztő, s irány a napi hosszabb séta. 

Látszatra végig aludta az éjszakát, nem volt semmi baj.

Azzal kezdődött az egész probléma, hogy egy idő után megpróbálta eltolni a leválasztásra használt polcot. Tanulékonyak, és az ilyesmihez valahogy piszkosul értenek, hiába lett kiékelve a lába - akkor is sikerült neki. Eltolta, kijött - kedvére mászkálhatott le-fel.

Ez idő tájt történt, hogy más okból az ágyakat át kellett rendeznünk, így az ő lakosztálya is kis módosításra szorult.

Kicsit kisebb lett, de még így is kb. 2 nm, és más irányból lett a bejárata. 

Innentől szűnt meg a nyugalom. Éjjel maximum 2-3 órát aludt, utána már nyafogott, és dolgozott, dolgozott, dolgozott - rövidesen az új lezárás semlegesítését is megoldotta. 

Az viszont furcsa volt, hogy este - villanyoltás előtt -, napközben, és amíg ment a tv, legtöbbször különösebb probléma nem volt. 

Napközben, és este például hátán aludva szunyált, ami kutyáéknál azt jelenti, hogy abszolút biztonságban érzi magát. Márpedig ha idegileg ki van, akkor a nap minden időszakában ki lett volna, nem csak éjjel.

Beszéltünk már egy ideje róla - nagyjából egy hónapos probléma volt, mire derengeni kezdett a gond nyitja. 

Felvetődött, hogy mi van akkor, ha egyszerűen egyfajta szeparációs szorongás jeleként fél a sötéttől. 

Először hihetetlennek tűnt, de aztán egy nagyon sokadik átvirrasztott éjszaka alatt kínomban kipróbáltam. Felgyújtottam a villanyt - kicsit tompítottan, de jól lehetett látni a szobában, gépen is dolgozhattam közben nyugodtan. 

Míg sötét volt odajött mellém, de nem fogta a hely, mocorgott, nem  aludt, minden neszre figyelt, egyik helyről a másikra bóklászott.

Amint világos lett két mászkálás után felfeküdt nappali kanapéjára, és olyan mélyen elaludt, hogy elől kinyúlt a nyelve. 

Órák hosszat így húzta a lóbőrt. 

Így aztán a probléma megoldása az lett, hogy külön lakosztályába fel lett szerelve egy energiatakarékos spot-lámpa.

Így ő is nyugodt lehetett, mi meg aludni tudtunk. 

Onnantól nyitva lett hagyva alvóhelyének "ajtaja", de ha rövid időre ki is nézett, pillanatok alatt vissza is ment a számára világos nyugalomba. 

Az alvását meg nem zavarta, hisz a kutyák bármikor képesek mély álomba szenderülni, szinte körülményektől függetlenül.

Úgyhogy válaszom a kérdésre: Bizony ugyanúgy félhet egyik-másik egyed, mint egy ember. S ennek nyitja nagy eséllyel valahol az életében keresendő. 

Fotó: Pixabay