Kutya nevelése - mikortól?

 

Kutya nevelése - mikortól érdemes?

Egy kutyát onnantól nevelünk, ahogy hozzánk került. 
Pont úgy működik ez is, mint a gyerekeknél.
Eleinte csak irányítgatjuk, a legfontosabb dolgokat viselkedésünkkel, reakcióinkkal megtanítjuk neki, aztán mikor elérte azt a kort, hogy már tud koncentráltan figyelni - onnantól már komolyabb dolgok is jöhetnek, kutyáknál ekkor jön  a kiképzés, ami már jóval komolyabb dolog, s fajtától függően egyedi. 

Hogy mire neveljük őket legelőször? 
Az éjszaka alvásra való -  nem kelünk fel hozzá vigasztalni, nem vesszük fel a helyéről és visszük az ágyunkba csak hogy nyugiban legyünk. 
Saját helyén alszik -  Többször mondjuk el, mikor lefektetjük, hogy ez a xxxx helye, simogassuk meg, mikor lefekszik, dicsérjük meg, mikor elfoglalja helyét, és ne szaladgáljunk hozzá éjszaka kiengedni onnan, vagy felvenni az első nyöszörgésre. Reggelente mi szabjuk meg a felkelés idejét.
Szobatisztaság fontos dolog -  Ezt a témát már korábbi cikkünkben leírjuk. 
Nem rágunk össze mindent -  Alap dolog, hogy a gazdi dolgait nem teszi tönkre. Ezt úgy érhetjük el, hogyha észrevesszük miben mesterkedik, akkor határozottan rászólunk, hogy nem - s ha lehetséges akkor el is vesszük tőle a kiszemelt, játékszernek hitt tárgyat. 
Enni csak a saját táljából, saját ételét lehet - Nincs kuncsorgás, és a gazdi mondja meg, hogy mikor, mennyit eszik - és főleg mit. Ha engedünk a sóhajtozásnak - azt érjük el, hogy előbb-utóbb már csak nasit akar enni, és csak olyan ételeket akar fogyasztani, amit a gazdi is eszik, lehetőleg minden második falat pedig az övé. Minimum. Márpedig egy kutyusnak nem minden "emberi étel" megfelelő. Nem szabad sajnálni, idővel számára ez a felállás teljesen természetessé válik. És semmi gond nem lesz abból, ha néhanap mi, magunk adunk neki valamiből kóstolót - de ezt mi dönthessük el, és ne ő legyen az uralkodó.
Nem harapdálunk, nem rágunk össze mindent és mindenkit - Az erről leszoktatás is haatározott nemmel történik - de ha figyelemfelkeltésként használja az állat - akkor megoldás az is, ha nem veszünk róla tudomást, mintha nem történt volna semmi. A rágcsálás az más dolog, ott mindenképp határozottnak kell lenni, és jó pár hónapig - fogváltás lezajlásáig - figyelni kell őkelmét nem csinál vajon olyasmit, amivel saját egészségét is veszélyezteti.
Ugrálás nem jó dolog -  Persze ő ezt kedvességnek szánja, örül hogy megjöttünk, vagy csak hogy egyszerűen lát. Erről leszoktatásként a legjobb módszer a nem odafigyelés. Megérkezünk, és lehetőleg tegyünk úgy, mintha ott sem lenne. Ha ugrál, akkor  maximum annyit tegyünk, hogy kezünket testünk elé téve kifordított tenyérrel jelezzük, hogy az előttünk lévő terület a miénk, neki oda bemenni tilos.
Ugrálás közben simogatni, dicsérgetni, beszélni hozzá nem szabad, mivel ezzel azt erősítjük benne, hogy valami jót csinál. Lehetőleg a kutya nevelése közben minél kevesebbet beszéljünk. Amint lenyugszik, és már nem ugrál - onnantól megsimogathatjuk, észrevehetjük, és dicsérhetjük, beszélhetünk hozzá. 
Pórázon sétálni húzás, ugatás nélkül -  Van amelyik kutya nagyon hamar megtanulja, van amelyik még egyéves kora után is szívesen felszántaná az utcát, ha tehetné, mondhatjuk kissé sok az energiája.
Leszoktatni erről úgy lehet, hogy egyrészt fal mellett vezessük, viszonylag röviden, nyakörve fent a nyaka tövénél legyen, pórázát függőlegesen tartsuk, ne előre engedve. 
És nagyon fontos, hogy abban a pillanatban amikor húz - álljunk meg. Fel fog figyelni, hogy mi történt. Ha nyugiban van, akkor újra elindulunk, majd ha ismét húzni kezd, akkor újra megállunk. Első néhány sétánál ne számítsunk túl hosszú megtett útra, de rövidesen megtanulja, hogy ez a két dolog összefügg, és sokkal jobb játék lazán menni gazdi mellett, mint állandóan megállni, vagy fulladozni mellette.
Ha másik kutyát lát, és elkezd húzni, főleg ugatni, akkor nem az a megoldás, hogy elsietünk, minél gyorsabban túl legyünk a tortúrán, hanem teljes nyugalommal megyünk tovább. Ha netán megszólalunk közben, a világ legtermészetesebb hangján tegyük, hogy tudja - urai vagyunk a helyzetnek. 
Hisz ő úgy gondolja, hogy meg kell védeni minket. Ezért az ugatás legtöbbször a másik állat, vagy akár ember felé. Idővel kialakul, hogy bízza magát ránk, mert mi pontosan tudjuk, hogy mi történik. Bővebben a témáról: itt...
Amikor elkezdjük pórázon sétáltatni kutyusunkat, onnantól próbálkozhatunk a vezényszavak tanításával is, de ez már a kiképzéshez tartozik.
Néhány szót, annak jelentését mindenesetre már jó előre megtanulhat. Ezek azok, amik sétáltatáskor is jól jönnek.
Nálunk ez az "ül", "marad", "figyelj csak", és egy köhintés szerű valami: "hkmmm". Ha ezt meghallja, akkor tudja - azt a tevékenységet amit épp folytat ajánlatos abbahagyni. És persze a jön, vagy jössz, amit mi kiváltottunk a nevének egy bizonyos hanghordozásban való kimondásával. 
A kiképzési folyamatról itt olvashatsz.

Fotó: Pixabay

Megjegyzések

Kérdésed van, vagy saját blogodra, oldaladra nem megosztással cikket vinnél - írj!

Név

E-mail *

Üzenet *