Nyakörvet, vagy hámot használjunk a kutyának?

 

Nagy dilemma - pedig csak azt kell eldöntenünk, hogy a kutyánk munkakutya, vagy sem...

Nyakörv, vagy hám a kutyusunknak.... Nagy probléma.
Pedig sok gondolkodni való nincs fölötte.
Nagy eséllyel nem szánt akarunk húzatni majd vele, és nagy eséllyel nem is nyomkövetésre akarjuk használni. 
Ha e kettőben biztosak vagyunk, akkor nagy eséllyel a nyakörv lesz a nyerő választás.

Persze tudom, hogy a gazdik féltik kedvencüket - szegénynek meghúzzák a nyakát, meg szorítja, meg kellemetlen.
Na hát, ez butaság.
Mégpedig azért, mert nyilván nem húzza a gazdi tövig azt a nyakörvet.
Azt úgy kell felrakni, hogy a nyakörv és a nyak között két ujjunk még beférjen. Nem az egész kezünk szorosan, hanem két ujjunk, viszonylag lazán. Így biztos nem lesz gond.
Már csak azért sem, mert a kutyusnak nagyon erős a nyaka, fel sem veszi, ha ott van rajta körben az örv. Viszont sokkal jobban tudjuk éreztetni akaratunkat ezzel a módszerrel, mint a hámmal. 

Persze ha valaki ahhoz ragaszkodik, akkor az az ő dolga, egy illedelmes, jól nevelt kutya azzal is nagyon jól elsétálgat a gazdi mellett, de egy neveletlen kölyköt hámon elkezdeni vezetni merész vállalkozás.
Sokszor látni kistestű kutyusokat is, amint gazdájukat sétáltatják - de inkább szántják velük fel az utcát. 

Míg meg nem tanulja őkelme, hogy a séta az séta szó szerint, és nem ideugrálok, meg odamegyek, meg ha akarok akkor előreszaladok, sőt.... keresztbe - addig hámot adni rá nem igazán jó ötlet, saját magunkkal tolunk ki. 

Sétáltatásra amúgy is azok a hámok valók, amibe oldalt, a mellrésznél kapcsolhatjuk be a karabinert, íly módon megfelelően irányíthatjuk kedvencünket. 

Nyakörvöt helyesen egészen a nyak legfelső részén kell, közvetlenül a fej alatt, a pórázt pedig függőlegesen tartjuk. Így minden mozdulatát érezzük a kutyusnak, időben tudunk reagálni.

És persze fontos, hogy míg nem szocializálódik - de azért nem árt később is, hisz a kutyáknak is van rossz napja - az együtt töltött idő alatt figyelünk, és ha azt észleljük, hogy olyas valami közeledik, ami őkelmét idegesíti, akkor már előre felkészülhetünk. 
Nem körömrágással, és Istenem, vajon hogy oldom meg még ez is.... - felkiáltással, hanem határozottan, magabiztosan.
Jó módszer, ha problémás esetben leültetjük a kutyát, és megállunk előtte, vagy ha nem cövekel le, akkor a pórázzal saját maga körül egy kört iratunk le vele, aztán nyugodtan továbbmegyünk.
De a világért ne fussunk vele, vagy szokatlanul siessünk, mert akkor a helyzetet vészhelyzetként fogja értékelni, és meg akar majd bennünket védeni.
Annak pedig nagy eséllyel ugatás lesz a vége - minimum. 
Fotó: Pixabay

Megjegyzések

Kérdésed van, vagy saját blogodra, oldaladra nem megosztással cikket vinnél - írj!

Név

E-mail *

Üzenet *